Horvátországban a Mali Losinj-i öböltől kb. öt kilométerre 17-18 méter hosszú felnőtt barázdásbálnákat figyeltek meg, melyek 6-7 km/h-ás sebességgel úsztak dél felé miközben 10-15 percenként a felszínre bukkantak. A kutatók adatokat gyűjtöttek a viselkedésükről, DNS mintákat vettek a bőrükről és rengeteg fotót készítettek.
A barázdásbálnáknak 9 faja van, közös jellemzőjük a redőzött torokbarázda, amelynek segítségével ki tudják tágítani a toroktérfogatukat. Közülük a tőkebálnának vannak a legrövidebb barázdái.
A barázdásbálnák a Földön élő állatok közül a második legnagyobb. A család adta a valaha élt legnagyobb állatokat, köztük a kék bálnát, amelynek egyes példányai elérik a 173 tonna súlyt is. Két másik faj túlhaladja az 50 tonnát. A legkisebb fajuk a csukabálna is eléri a 9 tonnás súlyt.
A bárázdásbálna-félék alakja, hatalmas testük ellenére, karcsú és hidrodinamikus. A barázdásbálnák mellúszói is keskenyebbek és hosszabbak, mint a simabálnáké. A test vége felé, a farokközelében egy kisebb hátúszó helyezkedik el.
Az óceánban élő példányok akár 27 méter hosszúak is lehetnek, ugyanakkor a Földközi tengerben csak 20-23 méter hosszúra nőnek meg. Akár 100 évig is elélhetnek.
Veszélyeztetett fajnak számítanak, főleg az emberi tevékenység következtében fogy az egyedszámuk. Számítások szerint mindössze néhány ezer példány maradt.
Kipusztulásuk egyik fő oka, hogy gyakran ütköznek nagy hajókkal a Földközi-tengeren. Az egyik megfigyelt bálnán is láthatóak voltak olyan sérülések, amelyek arra utaltak, hogy hajóval ütközhetett - közölte az intézet.
Az Adriai-tengerben jellemzően nem úsznak bálnák, de tavasszal és nyáron néhány példány felbukkan a dél-dalmáciai Palagruza és a közép-dalmáciai Alma (Jabuka) szigeteknél.
