16 piramist találtak a szudáni Gematon város
temetőjében, melyek becslések szerint mintegy 2000 évesek lehetnek, és a Kusita
birodalom virágzása idején épültek. Sokunknak a piramis szó hallatán Egyiptom
jut eszünkbe, pedig Szudánban sokkal több, pontosan 255 piramist fedeztek fel.
A virágzó Kusita Királyság halotti építészetére nagy hatással volt az
egyiptomi piramisépítés. A később Egyiptomot is leigázó civilizáció nagyságát
hirdetik Meroé piramisai, amelyek három (nyugati, déli és északi) csoportban
helyezkednek el. A legjobb állapotban fennmaradt északi rész 30 piramisból áll,
és egyiptomi mintát követnek. A núbiai sokkal kisebbek, mint északi társaik, a
legnagyobb is csupán 30 méter, sokkal
meredekebb szögben épültek, mint a Nílus északi partjainál állók.
A sírok elhelyezkedése is más: halottaikat a kusiták a piramis alá temették,
nem pedig a piramis belsejébe. Ezenkívül Meroé egyes piramisainak (körülbelül
negyven darabnak) hiányzik a csúcsuk, 1834-ben ugyanis Giuseppe Ferlini
kincsvadász azt hitte, hogy aranyból vannak, és letördelte őket. Rögtön az
elsőnél szerencsével járt, így tovább folytatta a szégyenletes rombolást, de
több aranyat már nem talált.
